Facebook


  FŐOLDAL  SZAKOSZTÁLYOK  SPORTKÖZPONT  KAPCSOLAT



CSATLAKOZZ




BBU FUTÓVERSENYEK EGÉSZ ÉVBEN!



6. E.ON DÉLIBÁB SPORTNAP A HORTOBÁGYON

ATLÉTIKA 2009-07-04

1600-an gyűltek össze a Hortobágyi Nemzeti Parkban, hogy sporttal zárják a BSI tavaszi-nyári szezonját a 6. E.ON Délibáb Sportnap keretében. A rendezvény központjának a Mátai Ménes bemutató lovas pályája adott otthont, innen vágtak neki a résztvevők a különböző távoknak. Három sportágban mérettethették meg magukat: futás, kerékpározás és gyalogtúra várta a mozogni vágyókat.

A július 4-ei eseményen a hortobágyi időjárás minden arcát megmutatta, a résztvevők kánikulában, verőfényes napsütésben, heves szélben és egy kis esőben is részesültek.

A délelőtt folyamán elsőként a kerékpártúrázók rajtoltak, ők két távon indulhattak: a kellemes tekerést választók 28,5 km-t tehettek meg a Hortobágyi Nemzeti Park máskor nem látogatható területén, míg a vállalkozó szelleműekre 56,8 km várt, amely szintén a csodálatos tájon kanyargott. A bringások után a teljesítménytúrázók startja következett, ők 22,7 km-en át gyönyörködhettek a Hortobágy egyedülálló állat- és növényvilágában.

hortobagy

A résztvevők egy hamisítatlan csikósbemutatót is láthattak, amely során a csikósok minden trükkjüket megmutatták.

Délután a futás vette át a főszerepet, a résztvevők nagy része, 1300 ember e sportág mellett voksolt. Ők három távon indulhattak, 7,8 km, 13,7 km, és 21,5 km volt a repertoárban - természetesen a futótávok útvonala sem szűkölködött látnivalókban, és a futók sem mindennapi látványt nyújtottak a pusztában futócipőjük felvert porával.

A futók a legnagyobb melegben, délután 2 órakor a startpisztoly eldördülésére indultak. A mezőny a 7,8 és a 21,5 km-es távok nevezőiből, illetve a 7,8 km-t gyaloglókból állt, ők a rövidebbik távnak megfelelő kört tettek meg a pusztában, majd visszatértek Mátára. Itt a rövidtávosok és a gyaloglók már célba is érkeztek, a hosszú távon indulók pedig a közönség tapsától kísérve vágtak neki egy nagyobb, 13,7 km-es puszta-körnek, kiegészülve a hozzájuk csatlakozó középtávos futókkal.

delibab_maraton

A futás alatt a Hortobágy igyekezett "bemutatkozni" vendégeinek, a kánikulát követően hirtelen hatalmas fekete felhők gyűltek az égen, a szél heves port kavart, és esni kezdett az eső - ez a közjáték azonban mintegy negyed óráig tartott, majd ismét kisütött a nap, így köszöntve a célba érkező futókat.

A Merkapt Maraton Team SE-t Kovács Sanyi képviselte a rendezvényen, aki nem elég, hogy letekerte a közel 60 km-es terepversenyt, rá pár órával futott egy félmaratont. Na, de kezdjük az elején és következzen Sanyi beszámolója:

"Valaki felajánlotta a csapatból, hogy aludjak nála a verseny előtti este és ne a rendezvény napján utazzak... legközelebb lehet, hogy élnem kellene a lehetőséggel és akkor jobban menne minden.

A szombati nap reggel 3:50-kor indult. Kész voltam teljesen mire leértünk Budapestről Hortobágyra mert addigra vagy ötször el akartam aludni. Körülbelül 8:30-kor érkeztünk meg. Bringa ki, aztán nyomás elintézni a dolgokat.

delibab_sportnap

9 órakor rajtolt a 60 km-es bringaverseny. Az első 500 m-ig követtem egy ismeretlent, aki a célba már ismerős lett, de nem lövőm le a poént. Szóval, fél kilométer után leelőztem, még a felvezető motoros is nézet, hogy milyen tempót kezdtem el tekerni. Körülbelül 6 km-nél egyszer csak elkezdet szálingózni a rajtszámom, az elég komoly szél miatt, így megálltam megigazítani. Amíg a rajtszámommal bíbelődtem, pont elment annyi idő, hogy ketten megelőztek.

Neház volt a megállás miatt újra rápörögni, de végül beálltam egy kényelmes 30-as tempóra, amivel lassan felkapaszkodtam az egyik "előzőre", majd az ellenörző pontnál utol is értem, innen együtt tekertünk tovább. A következő ellenörző pontnál érdeklődtünk, hogy a mennyivel van előttünk az első, amire az volt a válasz, hogy az illető elmebeteg... .-)

delibab_sportnap1

30 km után, a "társamban", akivel együtt tekertem már a lelket kellet tartanom mert feladta volna, persze emiatt én sem tudtam a saját tempómat menni.

Utunk során egy párszor találkoztunk szürke marhákkal. Az első találkozásnál próbáltam kerülni balra, erre a csoda is balra ment, próbáltam jobbról, akkor ők is jobbra fordultak. Éreztem, hogy szívatnak minket, mondtam a gyereknek, hogy menjen előre ö, - biztos, ami biztos - ne engem ökleljenek fel.

delibab_sportnap2

Az úton aknaként elhelyezett tehénlepényen, ló és birka ürüléken meg se lepődtem csak az volt a necces, amikor belehajtottam, na nem a hátsó keréknél volt ez érdekes, - abban nincs semmi vicc - hanem az elsőnél mikor a kerék az arcomba vágja a cuccost.

A célhoz érve az "utitársammal" összeraktuk a kezünket és egyszerre haladtunk át a célkapun másodikokként. A vége 2:25:18 lett, a győztes 7 percet adott, én meg szereztem egy barátot.

A félmaraton

Tehát 11:25-re bent voltam a célban, így volt majdnem 3 óra pihenőm a félmaratonig, amit megpróbáltam pihenéssel tölteni. Közben találkoztam Orsival, Röfi barátnőjével, aki jól lecseszet, hogy miért nem aludtam ott Röfinél.

delibab_sportnap20

delibab_sportnap21

14 órakor rajtoltunk, először egy 7,8 km-es kört kellet megtenni, ami úgy tűnt elég jól fog menni. Azzel szemben 4 és 5 km között begörcsölt a vesém vagy nem tudom mi a hasamnál, így elég rosszul esett a futás. Szerencsére a 9. km-hez érve megszűnt a fájdalom. Minden frissítőpontnál megálltam, és ittam-ettem, amit csak bírtam. Még ilyen se volt velem, hogy megálljak a frissítőknél, ráadásul mindegyiknél...

A következő kör már hosszabb volt, ami 13,7 km-t jelentett. Innentől ez lett a leggázosabb versenyem az életemben...

delibab_sportnap22

Jó messzire el lehetett látni a pusztában és én bámultam is, hogy hol megy az élmezőny. Láttam is porfelhőket, amelyekről azt gondoltam, hogy az élen futók kavarják, de kiderült, hogy tévedtem. Kb. 12 km-nél mikor mi is odaértünk, szembesültünk a szélviharral, ami nem viccelt. Olyan szél volt, hogy nem láttam semmit, légszomjam lett és nem előre haladt az izmos testem hanem hátra.

delibab_sportnap23

Ezután gondoltam, hogy rosszabb már nem jöhet. De jött. Elsőként az egyik frissítőnél az egyik kedves lány beleöntötte a cipőmbe a vizet, ezután s 14. km-nél elkezdet esni az eső. A 15. km-t jelző táblát már a sírás határán értem el és a feladás is megfordult a fejemben. Nem vagyok egy síros gyerek, de nagyon kivoltam készülve mentálisan. 16 km-nél újra tűzni kezdett a nap, én meg elkezdtem lassulni, mint atom. Már messziről lestem a táblákat, hogy hol a következő és kombináltam folyamatosan.

delibab_sportnap24

Nagy nehezen elértem a 20 km-es táblát és egy sráccal elkezdtem beszélgetni, hogy jobban teljen az a maradék idő. A 21. km-nél, - miért ne? - elkezdtek a bal térdemben rosszalkodni a szalagok egy kicsit, az ismerőseim nézték is, hogy milyen csámpásan futok. A cél előtt majdnem belegyalogoltam a végébe, de a srác, akivel futottam bíztatott, hogy húzzuk bele és érjünk be 1:50 alatt. Így is lett. A teljesítményem a célba ért 566 férfiból a 146. helyre lett elég, 1:49:53-as idővel.

delibab_sportnap25

Szeretném még megemíletni, valamint ezúton gartulálni Orsinak, aki a 159 hölgyből 97. lett 2:19:53-es idővel.
Hát, ennyi fért a szombati napomba."

Beszámoló: Kovács Sanyi
Fotók: BSI/www.futanet.hu


CIKKAJÁNLÓ



2018-05-08  ATLÉTIKA

ZSÁMBÉKFUTÁS, AVAGY A TÉLI ALAPOZÁS JUTALMA

Még dolgozik bennem az utolsó koffeines gél, mikor ezeket a sorokat írtom, így a beszámoló talán visszaadja majd az élményeimet. Abból ugyanis kaptunk bőven a mai gyönyörű időben, a zsámbéki határban. [...]




KOMMENTEK











Kérlek add meg számmal az alábbi két szám összegét: nyolc + három =