III. ZAGYVAMENTI MARATON

ATLÉTIKA 2010-09-06

Hát igen. Van hogy nyer a csapat...

Hajnalban keltünk, hogy kényelmesen tudjunk regisztrálni a 9 órási rajthoz. Tóth Évi és Halgas Pisti szólóban, Zsolt és én párban terveztük teljesíteni a félmaratoni távot. A regisztráció előtt beugrottunk egy helyi kiskocsmába egy kávéra, ahol a törzsvendégek persze máris az esélyeket latolgatták. Azt mondjuk nem gondoltam volna, hogy a délutáni indulásunk előtt még mindig ugyanott ülnek majd...Valószínű a hossztávfutás szellemiségéből ragadt rájuk valami...:)

Engem váltótársaimmal együtt busszal szállítottak a 10,5 kilométerre lévő fordítóhoz, amit a maratonisták persze kétszer is meglátogattak, ráadásul ők gyalog. A váltóhelyen feszült volt a várakozás, hiszen senki nem tudta, hogy egész pontosan mikor rajtolt el a közel 300 fős mezőny. Zsolt a vártnál korábban, nagyon jó tempóban érkezett, a váltás gyorsan megtörtént.

Óvatosan vettem üldözőbe a már elhaladt futókat. Néhány előzés meghozta az önbizalmam és elkapott egy amolyan Lance Armstrongos "nincs lánc" érzés. Egyenletesen futva (kb: 3:47-es kilométerek) értem célba, ahol mindössze két csapatot láttam, akik ráadásul nem a mi jó kis "senior" korcsoportunkban voltak, így a számítógépes rendszer zavara ellenére is tudtam: ezt bizony megnyertük. A dokinak(Zsolt) persze úgy fogalmaztam: "Várjuk meg az eredményhirdetést, mert szerintem ma még valamelyikünk dobogón áll majd!" :)



A díjátadás késését ügyesen kompenzálták a lelkes szervezők egy finom bográcsos babgulyással. A futók eközben folyamatosan szaggatták a virtuális célszalagot, Évi és Pisti is remek idővel értek célba. A napsütés, a csodás befutóérem, na meg a fantasztikus zenék igazi majális hangulatot varázsoltak a jászberényi sportpark területére. Az arany már csak hab volt a tortán (amit persze bemutattunk a krimóban is, mindenki nagy megelégedésére...) Szerintem jövőre is ott leszünk! Gyertek ti is!

Beszámoló: Kasa Tibi