8. SZECSŐI FUTÓNAP

ATLÉTIKA 2010-09-20

A kis vidéki versenyeknek sajátos hangulata van. A Tápiósági Tömegsport Alapítvány évek óta lelkesen szervezi rendezvénysorozatát, melynek egyik fontos állomása a tápiószecsői futóesemény. Az egész napos program fő szereplői a gyerekek, akik, nemcsak különféle futótávokon mérhetik össze tudásukat, hanem ügyességüket is próbára tehetik egy akadályversenyre emlékeztető játékban, melynek a végén finom fagyival mesélhetik a családnak az élményeiket.

Az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, így nem is bántuk, amikor a nevezésnél közölték velünk, hogy a futás után szeretettel látnak minket egy babgulyásra a helyőrségi klub éttermében. Na jó, legyen...:) A rajtcsomagban a szokásos póló helyett emblémás alaplabda sapkával találkoztunk, ami jó ötletnek tűnt az esőre való tekintettel. A 10 kilométeres - mely négy egyforma körből állt - táv idén először korcsoportos díjazásban volt hírdetve, így már a rajtnál figyeltem a " velem egykora születésűeket, de Malvin-t nem láttam..." :) Ott toporgott viszont előttem az a Nagy Robi, akit már két éve nem sikerült legyőznöm. Éreztem, itt az alkalom...

Erősen kezdtünk a sáros, vizes vegyesborítású pályán, de sikerült abban a bolyban maradnom, ahol jászberényi elenfelem is gyűrte a talajt, a fordító után még integettem Krámer Gyuri lelkész barátomnak, aki a vasárnapi mise celebrálása után és Sáran Gábornak, aki velem egyetenben egy szombati nagyon komoly bortúra után vállalta a megmérettetést.

A második körre aztán lefőtt a kávém, még a fülemen is próbáltam levegőt venni, de arra gondoltam, hogy a többieknek se lehet sokkal jobb. Féltáv után még mindig tartottam a lépést, bár ekkora már három siheder jócskán faképnél hagyott minket. Kezdett visszajönni a színem, és látszott, hogy az utólsó körre marad a döntés. Ötszáz méterrel a vége előtt aztán "betámadtam", de úgy pattantam le Robiról, mintha dzsedi lovag lenne. A harmadik akciónál elértem, hogy legalább mellé kerüljek, ha már elé nem tudok. Egyszerre fordultunk a célegyenesbe. Hát nem én voltam a gyorsabb, cserébe viszont ő volt az erősebb, így bár azonos idővel, de egy szín hátránnyal zúgtam be a célba.

A színvonalas befutócsomag és a nagyon finom ebéd után még egy kis gasztronómiai kitekintésre is elugrottunk a környék legmenőbb cukrászdájába. A kávé után tényleg jöhetett az eredményhírdetés. Senior ezüst, amit a szíházterem színpadán vehettem át, köszönhetően a zord időnek. Hazafelé meg is beszéltük, hogy mennyire jól éreztük magunkat: "Kár lett volna otthon punnyadni!"

Jövőre a sörváltóban is elindulunk... :)

(Sörváltó kiírás: 3 fős csapatok (18 év felett) együtt futnak egy 500 m-es pályán. Minden kör végén minden csapattagnak meg kell inni 1 pohár (2 dl) sört,és ezután indulhatnak a következő körre. Az a csapat győz, amelyik 12 perc alatt több kört tud teljesíteni. A sörivásban a csapattagoknak be lehet segíteni egymásnak.)

Eredmények, információk: http://www.tapiomenti-tomegsport.hu

Beszámoló: Kasa Tibi