ÚJRA MTB PIKNIK VÉRTESBOGLÁRONHEGYIKERÉKPÁR 2019-06-12
A MTB Piknik mindig is a szívem csücske volt, így nagyon szívesen mentünk idén is. Reméltem hogy tekerhető lesz a pálya az elmúlt hetek időjárása miatt! Ez bejött, a pálya szuper állapotú és nagyon gyors volt. Elég sokan jöttek el, azonban sokan velem együtt a helyszínen nevezetek, ebből lett egy kis csúszás a rajtban. Most kivételesen rendesen bemelegítettem míg Réka benevezett minket. A rajt körül még volt egy kis kavarás, Sanya és Bíró Ádám is másképp rajtoltatta volna az embereket.
A mezőny közepéről rajtoltam. Nem volt semmilyen elvárás magamtól, egyszerűen csak jól akartam magam érezni. Az első 5-6 kilométeren próbáltam vigyázni a pulzusomra, hogy ne menjen túl magasra, aztán látva hogy ez nem fog menni , így ezt elengedtem. Úgy voltam vele, ha nem bírom akkor majd letúrázom a maradékot. A 7. km-nél érhetett utol Alex és Bodnár Marci és olyan tempóval indultak meg amit nem nagyon akartam tartani, mondtam is nekik hogy ez nekem sok lesz, menjenek nyugodtan. Azonban nem nagyon távolodtak, el így Alex lett a nyúl akit utól kellett érni. A vérteskozmai emelkedő tetején ez sikerült is. Itt már feltűnt hogy magamhoz és a meleghez képest is régóta magas pulzuson tekerek, amit nem nagyon értettem. Innentől kezdve folyamatosan kerülgettük egymást 3-4 sporival, illetve valahol itt ment el Marci is. A 30. km-nél Buzsó volt a frissítőnél, majd jött a mumus emelkedő, ahol eddig mindig összehoztam valami gikszert, most azonban simán haladtam és külön erőt adott hogy az előttem tekerő elbillent (ahogy én is megtettem itt már párszor). A 37. km-nél megláttam előttem egy nagyobb csapatot, gyanítottam hogy eltévedtek, Ká Viktort is mertem fel közülük. 39. km-nél is volt esemény, amikor is gyanús lett egy kanyar, amin áthaladtam és lelassítottam. Ekkor ért utol Alex akinek mondtam is hogy szerintem rossz úton vagyunk, pár másodperc múlva láttuk is Marcit ahogy szembe teker velünk. Abban a pillanatban már fordultunk is és egy-két perc múlva kezdődött egy class lejtőzés, ez egészen Szár határáig tartott ahol Alex ismét megjelent mellettem és feltette a kérdését "Na mizu?", mindezt kb. olyan hangon, mint amikor borozás közben kérdezi. Ezen kicsit felhúztam a szemöldököm, mert az én pulzusom 170 felett járt. Innen két kisebb dombocska volt még hátra, ahol szépen elnyúlt, ekkor felhúztam magam és elhatároztam ha meggebedek is utol érem. A célig még 5 km volt hátra ez alatt még 5 embert sikerült levadásznom, Alexet is, illetve, mint később kiderült egy korcsoportomban előttem lévőt. Így lettem 4. Master 3-ban a trottyok kategória számomra első versenyén. Arra tegnap jöttem rá, hogyha nincs az eltévedésem ami 2 perc 6 mp volt, akkor 3. lettem volna. Szombaton Crosskovácsi, lehet hogy találkozunk? Beszámoló: Keczkó Zé
|
||||
CIKKAJÁNLÓ
KOMMENTEK |
||||