CROSSKOVÁCSI FORRÓN TÁLALVA

HEGYIKERÉKPÁR 2019-06-24

Crosskovácsi a kedvenc maratonjaim közé tartozott, de idén nem neveztem elő a versenyre. Tanulván a tavalyi időjárásból, most inkább kivártam a nevezéssel. Bevallom, most is gondolkodtam egy darabig, hogy ebben a hőségben amit előre jeleztek biztos elakarok-e indulni, de jött az ötlet, hogyha valakit rá tudok beszélni erre a hülyeségre, akkor elindulok. Idén Szendrei Laci barátomra esett ez a választás. Már egy héttel előtte elkezdtem puhítani, hogy biztos legyen a siker. Természetesen nem tudott nemet mondani és a biztonság kedvéért a helyszínen be is neveztem Őt, hogy eszébe se jusson lemondani.

A maraton napja reggel 9 óra és már 30 fok volt. Éreztem, hogy ez küzdős lesz. Próbáltam eleget inni a verseny előtti napokban. Készülődés közben már többször leizzadtam ezért próbáltam húzni az időt, kevés sikerrel. Közben Laci is megérkezett és megállapította, hogy meleg lesz 😊 . Beöltözés után a bemelegítést sem vittük túlzásba, már ekkor túlhevültünk. Legurultunk a rajt depókba, és 10 perccel a rajt előtt beálltunk a tömegbe. Közben Keckó Zoltánunk is megérkezett a szelfizésbe hátulról. A garmin hőmérője 41 fokig kúszott fel a rajtban.

Nagy taktikát nem beszéltünk meg, csak, hogy éljük túl a napot. Zolink kilőtt mint a rakéta. Őt már többet nem láttuk. Én a saját tempómban elindultam, és róttam a kilométereket. A pályát sok helyen javították fehér kavicsos murvával ezért nagyon kevés nyomvályúval lehetett találkozni. A köveket és gyökereket a megszokott módon jelölték. (neon színű festékkel lefújva) Az útirányokat is hibátlanul táblázták és szalagozták. A nyitott részeken a fehér tükröződő kavics nem esett annyira jól ebben a tűző napsütésben. A forróságot az enyhítette, ha elég gyorsan haladt az ember, akkor hűtötte egy picit a menetszél. Már az elején elhatároztam, hogy minden frissítőnél megállok és folyamatosan iszom. Sajnos az első 25 kilométerig nem is volt gondom, majd megjött a „legjobb” barátom - a görcs. Na innentől küzdöttem 15 kilométeren keresztül egy lényegesen kisebb tempóval. A melegnek sajnos voltak szenvedői is, mert két sporttársat is mentőnek kellett elvinnie esés miatt olyan szakaszokon ahol normál esetben csak legurul az ember. Ezúton kívánok nekik jobbulást és mielőbbi felépülést!

Összességében egy nagyon jó verseny volt iszonyat melegben. A célom a saját időm javítása volt, ami sikerült is. Sajnos a verseny után már nem volt időm a többiekkel találkozni, de legközelebb bepótoljuk ezt is.

Beszámoló: Bognár Tibi
Fotók: Bak Ferenc, Szendrei Laci