Facebook


  FŐOLDAL  SZAKOSZTÁLYOK  SPORTKÖZPONT  KAPCSOLAT



CSATLAKOZZ

CSAPATTAGOK
TISZTELETBELI TAGOK
DICSŐSÉGFAL
ADÓ 1%



TÁMOGATÓINK

merkapt1 trek1 fnt_projekt1
high5_1 hajtany1 moose1
heavytools1 mountainbikeblog rudyproject1

STRAVA



VESZPRÉM CROSS: A KÜZDELEM ÉS TAKTIKA ERŐRÓBÁJA

HEGYIKERÉKPÁR 2017-11-21

A vasárnapi veszprémi versenyen ideális bringás körülmények vártak minket. November közepéhez képest szinte meleg volt, a pálya kellemesen felszáradt, épp csak egy pocsolya keveredett valahogy a nyomba, de ez is kevés volt ahhoz, hogy a bringát összekoszoljuk. A nyomvonal egy gyakorlatilag sík parkban futott, így nagy mászásokkal sem kellett megbirkóznunk. Leírva egyszerűnek tűnhet a 45 perc tekergés egy ilyen pályán, de mégis nagy élményt volt rajta versenyezni, hiszen a CX szépségét és kihívását épp a sokrétűsége adja.

feher_csaba_veszprem_cx_merkapt_se

Az adott pálya mindenkinek egyforma. Van montis jellegű, mint a kamaraerdei futam, sok szinttel és technikás terepelemekkel. Vannak olyan pályák, ahol a sárral vagy a jéggel való küzdelem adja a verseny esszenciáját – hasonlóan az utolsó kazincbarcikai verseny első futamaihoz. Mindegyik más adottságában méretteti meg az indulókat, így nincs két egyforma verseny.

A veszprémi futam számomra a taktika és a küzdelem erőpróbája volt. Kezdjük a rajttal, amit elrontottam, hisz a pályát csak félig jártam be, és azt sem tudtam, merre ível a legelső kanyar. Mint kiderült, a belső ív oldalán álltam a rajthoz, ami általában rossz választás, a rajt utáni torlódások miatt…. Két-három kanyarral a rajt után érzésre meg is találtam a helyem, felfedeztem az ismerős arcokat előttem, mögöttem. Pásztor Laci kicsivel mögöttem, Merida, Footstorng, Superior mezek a közelben. Az első kör végére beállt a tempó és kezdődött az üldözés, a többiek kiismerése, és az a bizonyos taktikai harc, amit a tiszta pálya és a terepviszonyok hiánya ki tudott élezni.

Aki erős, az kanyarok után és síkon gyorsan tud menni. Ezen a pályán csak két rövid egyenes volt, de az a pár másodperc szélárnyék is sokat segíthet a pihenésben, érdemes kihasználni és erőt gyűjteni a szökéshez.

A kanyarodás a CX-ben külön műfaj. Sok múlik a nagy kanyartempón, amihez jó ívválasztás és egyenletes kanyarvétel kell. Ez nekem csak hideg fejjel megy. Kanyarok előtt ritkán fékezek nagyot. Inkább ellopom az utolsó pedálfordulatokat, és hagyom bicajt kigurulni, így pihenve és egyben koncentrálva a kanyarívre.

feher_csaba_veszprem_cx_merkapt_se_2017

A technikai elemek a szakág specialitásai. Veszprémben találtunk mély homokágyat, szimpla és dupla palánkot és egy – immár hagyománnyá váló – kamion átfutást is. Ezek az akadályok nem az erősségeim. Igazán gyorsan nem futok a bringával, ráadásul utána ügyetlenül ugrok fel. A palánkok átugrása nem megy, versenyen nem is próbálkozom vele. A mély homokágyat kiszámíthatatlansága miatt itt kockázatosnak éreztem. Többször sikerült áttekernem rajta, de volt, hogy majdnem bukfenc lett belőle. Ezeken az elemeken gyakorlással sokat lehet nyerni, meg is fogadtam, hogy jövőre ebben mindenképp fejlődnöm kell.

Számomra a versenyélményt ezen a napon az utolsó 3 kör harca adta, amikor utolértem egy nálam tapasztaltabb és erősebb srácot. Tomi erősebb nálam. Erősebb a rövid emelkedőn, erősebb a kamionon átfutásnál, talán síkon is, és biztosan sokkal erősebb a sprintbefutón. Ráadásul ügyes a homokágyban és leszállás nélkül átugorja a palánkot. Mindezek mellé nem fél felvenni a kesztyűt, ha küzdeni kell valakivel. A lábamban már éreztem a savasodás görcs közeli állapotát, így egyetlen fegyverem a precíz kanyarodás volt.

Teljesen más ritmusban közlekedtünk a pályán, elnyúlva-közeledve, oda-vissza előzve. Az utolsó körre indulva én haladtam elöl, 5-10m előnnyel. A visszafordító után a kamionban futva a hátamban éreztem a talpa dübörgését. A következő technikás lassítót máshogy vettük, itt sikerült annyi előnyt nyernem, hogy tisztán érkeztem a palánkokhoz. Leugrottam. Futva egy palánk, és a másik, felszállás, kanyar. Le a bringáról, palánk és ugrás fel. Megvan, eddig jó. Tomi megérkezett, de annyi előnyöm maradt, hogy a jobbos kanyarba még tisztán beférek előtte. Most haladni kell, nincs más esélyem. Ha itt össze tudok szedni elég előnyt, akkor már nem kell félnem a végső sprinttől. Elkezdenek nyúlni a méterek, már talán 5 mp körül lehet közöttünk. Mire a homokozó felé kanyarodunk, az egekben a pulzusom, és húzódik a lábam…. Odaérünk a homokágyhoz és… leszállok a bringáról. Ha itt elesek vagy megrántom a lábam, tuti begörcsöl, így inkább nem kockáztatok és gurulás helyett átfutok… aztán felugrok és utoljára felpörgetem a kereket, átsegítem a járda betonperemén, felrántom a befutó előtti rövid kaptatón és hallom az időmérő csippanását a befutónál. Körbeértem, hetedszer is.

Ilyen volt az idei CX sorozat 3. leckéje Veszprémben, ahol ismét sokat tanultam… a bringáról, a versenyzésről és egy keveset magamról is.

Beszámoló: Fehér Csaba
Fotók: Bak Ferenc, Gabor Benedek 


CIKKAJÁNLÓ



2017-10-09  HEGYIKERÉKPÁR

LEADVILLE TRAIL 100 MTB - KERESZTÜL AZ ÉGEN

Hogy miért utazik valaki 31 óra alatt 12 000 km-t Coloradoig, hogy aztán biciklizzen az „égben” 160 km-t? Többek között ezt is megtudhatjátok Buki beszámolójából. [...]




KOMMENTEK











Kérlek add meg számmal az alábbi két szám összegét: egy + kettő =