Facebook


  FŐOLDAL  SZAKOSZTÁLYOK  SPORTKÖZPONT  KAPCSOLAT



CSATLAKOZZ

CSAPATTAGOK
TISZTELETBELI TAGOK
DICSŐSÉGFAL
ADÓ 1%



TÁMOGATÓINK

merkapt1 trek1 fnt_projekt1
high5_1 hajtany1 moose1
heavytools1 mountainbikeblog rudyproject1

STRAVA



SUPERCROSS 2015

HEGYIKERÉKPÁR 2015-12-25

Jó ideje ígérgetem Mikinek, hogy lesz abból a veszprémi, kőbányai, városligeti, kecskeméti, stb.beszámolóból valami. Az elején még naponta rákérdezett, hogy állok, majd egyre ritkábban érdeklődött, lassan beletörődött, hogy ebből már nem sok minden lesz.

Az elmúlt majd másfél hónapban sikerült öt versenyt beiktatni, vicces ez annak tudatában, hogy a montis szezonban összesen volt tíz...

12241114_917284271693160_6508594216082358982_o

Kezdtem Veszprémmel, az októberi pihenő után. Még egy kicsit álmos lábakkal, de már enyhe elvonási tünetekkel. Egyszerűen hiányzott a versenyzés, a társaság, a "majd elalszom annyira fáradt vagyok, de mégsem tudok, mert még pörög a kicsi szívem ezerrel este tízkor is” érzés. Barátaimnál szálltam meg, mivel akkor már nem voltam veszprémi emberke, bandáztunk egyet a helyi srácokkal a versenyre való rápihenés jegyében.

12247936_917281628360091_8332489544368324960_o

Tóth Andrist csak dicsérni tudom, évről évre javít, újít valamit a versenyén, az idei pálya volt eddig a legjobbja. Vikivel is sokat dumáltam, mint versenybíró volt kint idén. Érdekes, hogy a futam mind a Supercross sorozat, mind a Magyar Kupa része volt. Az az érzésem, hogy ezzel mindkettő egy kicsit foghíjasra sikeredett. A Supercross a korábbi hét verseny helyett csak öt (nem sokon múlott, hogy csak négy...), míg a Magyar Kupa versenyei közül kettő Supercross, kettő pedig kőbányai volt. Jelenleg erőltetettnek tartom a kupasorozat életre hívását, jobban örülnék, ha a Supercross sorozat mögé állna be a Szövetség mint támogató, Kőbánya is lehetne a sorozat része. Azóta már történt egy s más, január közepén összedugjuk a fejünket és megvitatunk mindent jól, hogy merre is menjen tovább a szakág itthon.

Visszatérek még egy kicsit a sztorizgatáshoz. Itt próbáltam ki először versenyen az új bringát, az előzőt nem tudtam megszokni, nem tudtam szeretni igazán, túl hosszú volt nekem. Ez viszont teljesen más világ. Jobban érződik minden rezdülése, erre találták ki. Jóval nehezebb mint a montim, de őszi-téli vasárnapokon eljátszani a versenyzőt nekem tökéletes, nem ezen múlik. És van egy igazán szép bringám. :)

12232950_917283595026561_2247000698915359340_o

Veszprémben debütált számomra az ősz meglepetésembere is: Keczkó Zoli. Megunva a sorozatos nyögvenyelős versenyeket úgy döntött, hogy ha csinál valamit, akkor csinálja rendesen. Edzővel készül mostanában ahogy a munkabeosztása engedi, látványosan jobban mutat a bringán és kezd haladni is. Végre. :) Én szurkoltam neki. :)

Következett Kőbánya, eső, sár, ami csak kell. Persze akkor kezdett el esni amikor kiléptem a kapun otthon... Nem is sikerült valami fényesen az a nap, melegítés helyett vacogás, versenyzés helyett küzdés a pályával és a fékkel. Föl is adtam végül, nem volt értelme összetörnöm magam. Jó benyomást tett rám a Bringapark, a pálya, a körítés. Fűtött öltöző, tusolók, folyamatosan tisztán tartott mellékhelyiségek, bringamosók, ezek nagyban megdobják az ember komfortérzetét ilyenkor. Minden feltétel adott volt egy kis önfeledt dagonyázáshoz.

IMG_0382

 Próbáltam minél hamarabb minél messzebb kergetni a technika ördögét magamtól, mert jött a... Nem tudom mi. Belgium a Városligetbe, vagy világkupa a szánkódombra, vagy tudom is én. De nagyon nagy volt. A CoffeeRide csapat beugró szervezőkként a Városligetbe hozták a Supercross egyik állomását és meg kell mondanom mindannyiunk számára felejthetetlen az egész.

12314235_922369547851299_6099596384475189531_o

12291831_934287829951666_1020234066228423008_o

IMG_0443

Tömeg volt, nem csak a pályán belül, hanem körülötte is. Szinte érezni lehetett ahogy tol föl a szurkolósereg a dombra, majd le, majd megint vissza és egy utolsó lökéssel útnak ereszt a következő körig. Olyan hangzavar volt végig, hogy az ember a saját gondolatait nem hallotta. Nem mintha lettek volna annál a tempónál. Kicsit olyan volt mint Karácsony júlisban: egyszerűen hihetetlen.

IMG_0476

Majd kicsit vissza a földre, egy hét kimarad, Salgótarjánba most nem vágytam, sok lett volna négy verseny egymásutánban, edzeni is kell valamikor. Utána újra Kőbánya, végre Csabinak is kijött a lépés, hogy indulhasson. Kemény menet volt kilátásban: ő már nem, én még nem vagyok erős, tökéletes párost alkottunk, oda-vissza kerülgettük egymást végig. Végül ő ért be pár másodperccel hamarabb, de látszott rajta, hogy megfuttattam a pénzéért, nem volt őszinte a mosolya. Sőt... :)

12370746_932183640203223_1381416469053435271_o

Végül Kecskemét: ide már hátszéllel érkeztem, érződött a Karácsony előszele, péntekkel vége a melónak, innentől nyugi van. Egyedül Alex tudja borzolni a kedélyeket a nyugalmával, illetve a "Szerintem nem mentél jól, nem kaptam tőled kört." kijelentéseivel. :D Egyébként az egész versenyt valami nyugalmas légkör vette körül, lehet az ország közepén mindenki ilyen. A "konyhás nénik" csupa kedvességből megkínálják kávéval az egykori országos bajnokunkat ahogy végzett a reggelijével, a verseny utáni kajánál sincs ételjegy, csak odasétálsz, mosolyogsz, köszönsz és ennyi. :)
A mosolyom nem lett szebb most sem verseny közben, valahogy ilyenkor nem megy, de legalább látszik, hogy (próbálom) rendesen nyomni.

10380231_10153855294189669_7278583350234987253_o

12371178_932179610203626_3583145280758744762_o

Ez volt a Supercross utolsó futama is egyben, a begyűjtött helyezések alapján tizenharmadik lettem összetettben a korcsoportomban, a Masterkék között. :) És nem fogom abbahagyni a cyclocross-t továbbra sem, a következő évi Supercross szezont már tervezgetem, illetve az OB még hátravan. Nagy, csilli-villi dobogós helyezéseim amivel villogni lehetne nem lesznek ebben a szakágban, de ettől még szeretem. :)
Hogy egy kicsit nagyképű is lehessek, arra ott van a monti. :) Idén sikeres évem volt: pár top 5-ös helyezés mellett begyűjteni az első győzelmet, többedmagammal lenyomtam a Hero-t is. Maradok ezen az úton, nem leszek hangosabb, harsányabb, hogy figyeljenek rám, csendben teszem a dolgom továbbra is.

Ha úgy is érzik, hogy nem tartozom köszönettel, azért megemlíteném azokat akik folyamatosan mellettem voltak-vannak-lesznek: a barátaim, családom, edzőim, csapatom, támogatóink, és esetleg azokat is akik egy személyben ezek közül több szerepben is tündökölnek... :)

Még találkozunk. :)

Beszámoló: Szántai Vecsera Bálint
Fotók: Bidon, Cséri Szilvia, Csete Sándor


CIKKAJÁNLÓ



2018-04-17  HEGYIKERÉKPÁR

ZSELIC MARATON A KELLYS SÁTOR MELLŐL

Fördős Panni, a Zselic Maraton master 1-es női győztesének küzdeleme a verseny előtt, közben és után. [...]




KOMMENTEK











Kérlek add meg számmal az alábbi két szám összegét: öt + kettő =