Facebook


  FŐOLDAL  SZAKOSZTÁLYOK  SPORTKÖZPONT  KAPCSOLAT



CSATLAKOZZ

CSAPATTAGOK
TISZTELETBELI TAGOK
DICSŐSÉGFAL
ADÓ 1%



TÁMOGATÓINK

merkapt1 trek1 fnt_projekt1
high5_1 hajtany1 moose1
heavytools1 mountainbikeblog rudyproject1

STRAVA



AZ ELTÉVEDÉSEK VÍGJÁTÉKA, AVAGY A ZUGEDZÉSEK GYÜMÖLCSE

HEGYIKERÉKPÁR 2015-05-21

Az alábbiakban igyekszem némi betekintéssel szolgálni a hétvégén megrendezett Velencei-tó MTB maraton rendezvénybe, ahol a „hosszútáv” küzdelmeiben vettem részt.

Két opció volt a hétvégére, az egyik a Bakony Maraton, a másik pedig a Velencei rendezvény. Mivel családfőként kellett döntenem - és a velem utazók érdekeit is mérlegre raktam -, egyértelműen a tóparti verseny mellett tettem le a voksot.

Budapestről szűk egy óra alatt megközelítettük Velencét, majd leparkoltunk az erre kijelölt kempingben, éppen szemben a nevezés helyszínéül szolgáló sátorral. Gyors készülődés és szerelvényigazítás után már gurultunk is a rajt helyszínéül szolgáló Velence Korzóra, ahol sikerült Bukival találkoznom – mi ketten gondoltuk úgy a csapatból, hogy rajthoz állunk a Tour de Velence rendezvénysorozat mountain bike versenyén.

velence_mtb_maraton_

A versenyt két távon, 35 és 46 km-en rendezték, amelyből mi természetesen a hosszabbikat választottuk, amely így is csak egy soványabb középtávval volt egyenértékű.  A rajtra - ahova kb. 170 bringás sorakozott fel - hangulatos körítés mellett került sor Velence főutcáján.

A lassú rajtot követően, a város utcáin keresztül vezette ki egy rendezői autó a mezőnyt. Nem szeretem az ilyen rajtokat, mert a sok bezsongott bringás nagyon idegesen folyamatosan megindul, majd fékezve feltorlódik az autó mögött. Szerencsére egy emelkedő aljában lett szabadon eresztve a ménes, így sokan bele is sültek a kezdeti lelkesedésbe és kapcsoltak maximum pulzusú mókuskerék üzemmódra, teret adva a felkészültebbeknek a helyezkedésre.

velence_mtb_maraton_2015_

Az emelkedőt gyors lejtőzés követte, majd ismét rövid mászás és ereszkedés. Ez a ritmus végig megmaradt, így tökéletesen illik a pályára a hullámvasút jelző. Buki a rajtnál kicsit meglógott, ám hamar viszontláttam, ugyanis a 8. km környékén defektet kapott, így megállt javítani.

Folytatva a tempózást, lassan felértem egy ismerős bolyra, ahol két Footstrongos fogott közre egy Meridást - gondoltam betársulok negyediknek. Nem tudom, hogy ment-e a matek, de úgy tűnt, hogy Bencz Zoli és Klein Tomi felváltva vitték a tempót. Lassan felúsztam a kis csapatra, amit Zoli meglepetten konstatált - első blikkre azt hitte Buki zárkózott vissza -, majd mikor megismert annyit mondott: „Te zugedzel!”

Mivel épp egy emelkedőn tekertünk felfelé, gondoltam megmutatom magam és a sor elejére álltam. Nem nagyon figyeltem hátra, csak próbáltam tartani a tempómat, majd jött néhány hupli, ahonnan hátra pillantottam és láttam, hogy szétszakadt a grupetto és csak Klein Tomi üldöz kissé lemaradva.

velence_mtb_maraton_buki_

Ekkor fogott el először az érzés, hogy nem jó nyomon megyek, hiszen egy ideje nem láttam jelzést. Az elbizonytalanodás ahhoz vezetet, hogy bevártam a Tomit – ő is úgy gondolta, hogy benéztünk valamit, ám neki ez volt a kisebb gondja, mert az ezekben a pillanatokban kiteljesedő defektje jobban aggasztotta, így egyedül néztem megoldás után. Szerencsére egy jól belátható részen voltunk, így némi nyaknyújtogatás után megtaláltam a helyes irányt és a rövid időre elvesztett sporttársakat - ez kb. az első kör legtávolabbi pontján, a visszafordító körül volt.

Nem lehetett tudni, hogy a mezőnyből ki melyik távot választotta, így a jónak vélt pozícióm miatt elgondolkoztam, hogy bevágtatok az első roundról a célba, hátha elcsípek egy jó helyezést, de győzött bennem a tekerni akarás és nekivágtam a ráadás körnek. Na, meg a rövidtávos karrier is várhat még – az elmúlt tízen év alatt még nem „vetemedtem” ilyesmire. :)

velence_mtb_maraton_miki_

Talán mégsem lett volna baj ha a célt választom mert a második kör sok mindenre hasonlított, csak versenyre nem. Egészen pontosan négyszer mentem rossz irányba, pedig nem vagyok az a jelöléseket elnéző típus. Szóval először egy rossz irányba vezető út két elágazását tekertem meg, majd vissza, egyszer a jelölés hiányában bizonytalanodtam el és fordultam vissza a pályán (később kiderült, hogy jó volt az irány), egyszer meg nem tudom – az utóbbi két alkalommal már sorstársam is akadt egy Mesterbike-os kolléga személyében.

Feltűnő volt a második kör ritka jelölése, amiről a célban kiderült, hogy szorgos kezek „jóindulatú” munkájának köszönhető, ugyanis sok helyről lekerültek a kirakott táblák, szalagok. Végül azonban csak megtaláltuk a célba vezető utat, ahol osztottam szoroztam és kiderült, hogy majd 4 km-t és némi szintet szedtem össze pluszban.

velence_mtb_maraton_tour_de_velence_buki_

A célba érkezvén kerestem az értem szorító, büszke családomat, de egy szurkolót sem láttam. Kiderült, hogy korzótól kilométerekre vagyunk az autópálya túloldalán egy parkolóban, ahol gyakorlatilag csak a beérkező biciklisek nézelődtek, hogy akkor most mi van? Pár perccel utánam Buki is befutott, így egy gyors célszelfi elkészítése után, együtt indultunk a rajtterület megkeresésére.

szelfi_buki_miki

A tó partja igazi nyüzsgő méhkas volt, ugyanis számos bringás rendezvény zajlott egy időben, na meg a nyárias idő is plázsra csalogatta az embereket. Később ránézünk az eredménylistára is, ahonnan kiderült, hogy a kategóriám (master 2) 4. helyén végeztem, míg Buki 10. lett (master 1). Eddig a pillanatig nem nagyon foglalkoztatott a helyezés, ám ekkor elgondolkoztam a „mi lett volna ha” kérdésen…

Három órakor sor került a gyerekversenyekre is, ahol az 5 éves Boldizsár fiam volt érdekelt, aki teljes nyugalommal és a legtermészetesebb módon abszolválta a futamot. Talán mondanom sem kell, hogy milyen büszkeséggel néztem… :) Egy kis videó minderről itt!

Összességében kellemes élményként éltem meg a Tour de Velence rendezvénycsokor ránk vonatkozó fejezeteit, de ehhez az is kell, hogy alapvetően igyekszem a pozitív oldalról nézni a történteket, ugyanis tény, hogy az eltévedések sokak jókedvére árnyékot vetett.

A történethez tartozik még, hogy hétfőn a Hármashatárhegyi tekerésemen egy ismerőssel találkoztam - Bencz Zoli edzőköre keresztezte az enyémet – ő is zugedzésen volt, hogy legközelebb ne menjen számomra olyan könnyen az előzés. :)

Beszámoló: Fülöp Miklós
Fotó: TóSport Kft.


CIKKAJÁNLÓ



2018-11-13  HEGYIKERÉKPÁR

ÉLMÉNYBRINGÁZÁS AZ ŐSZI ERDŐBEN

Vasárnap kihasználtuk az évszakhoz képest meleg időt és Fehér Csabi budai edzőkörét derítettük fel közösen. [...]




KOMMENTEK











Kérlek add meg számmal az alábbi két szám összegét: kilenc + három =