Facebook


  FŐOLDAL  SZAKOSZTÁLYOK  SPORTKÖZPONT  KAPCSOLAT



CSATLAKOZZ

CSAPATTAGOK
TISZTELETBELI TAGOK
DICSŐSÉGFAL
ADÓ 1%



TÁMOGATÓINK

merkapt1 trek1 fnt_projekt1
high5_1 hajtany1 moose1
heavytools1 mountainbikeblog rudyproject1

STRAVA



EBIKE KUPA - XCO MAGYAR KUPA

HEGYIKERÉKPÁR 2008-04-22

Az Egerszeg Kupa után, ahol először kóstoltam bele az XCO szakág küzdelmeibe, úgy gondoltam, hogy ezt a versenyformát nem nekem találták ki, mert ehhez én nem vagyok elég edzett buksiban. Ráadásul a licencem sem volt, ami viszont szükséges a versenyeken való induláshoz. Szerencsétlenségemre azonban Miki - az elnökünk - nem ismer lehetetlent és Módos Gabi segítségével pár nap alatt elintézte papírmunkát és az engedély beszerzését.

Ettől a ponttól viszont úgy gondoltam, hogy legalább becsületből elindulok Szlovákgyarmaton, bár kedvem nem volt igazán hozzá. A szombat esti pályabejárás pedig csak fokozta kedvetlenségemet, az 5.1 km-es pályát 50 perc alatt sikerült egyszer végigjárnunk , a szó szoros értelmében, mert a nyeregben meglehetősen kevés időt lehetett eltölteni a sááááár miatt. A pálya felénél én úgy döntöttem, hogy mindenkinek jobb lesz, ha én ezen a derbin nem indulok, ebben pedig megerősített a pálya háromnegyedénél ránk zúduló újabb özönvíz. Aztán persze vasárnap reggel gyönyörűen sütött a nap, és mindenki azt ígérte, hogy a pálya percről-percre szárazabb lesz. A jóslat a délutáni futamokra tényleg bevált, de nekünk a 10 órás rajtunkkal még meg kellett küzdeni a tocsogó sárral. 

Balassagyarmat___merkapt_1

A rajt után egyből felfelé indultunk, ahol a negyedik helyen haladtam, de nem sokat tekertünk, mert rögtön jött egy nagyon rövid és meredek felfelé, ahol a sár miatt le kellett szállni, utána egy kis ösvény, aztán az első komolyabb emelkedő. Itt némi tolongás, mert ráfutunk az előttünk rajtoló U15-ös fiúkra. A fiúk úgy tűnt, hogy nem mutatnak kellő udvariasságot, amit néhány lányka hangos kiabálással és némi szidalommal jutalmazott, amiért cserébe felszabadult az út és lehet haladni. Egy repceföld mellett némi sík szakasz következett, a második körre már szekérderéknyi nyommal (szegény gazda nem biztos, hogy jövőre is megengedi itt haladni a mezőnyt), utána pedig egy csiki-csuki után „leszáguldás” egy szántó mellett. Ezt ki-ki jó ízlése szerint néhány bukfenccel fűszerezve tette meg.

Mezőn száguldás után visszakanyarodtunk egy szép kis erdőbe és izgalmas egysávos ösvényeken haladtunk. Aztán jött egy halálfejes lejtő, ahol én száraz időben is kizárólag gatyaféken mernék csak lemenni, így futva tolom magam mellett a kecskét, szerintem így gyorsabb volt, mint bringán egyensúlyozva. A fákon szalmabálák voltak a merészek védelmében. Itt már második helyen haladok Becze Laura mögött. Az erdőből kiérve egy jó kis lefelé után jön egy éles visszafordító, ami egy előző napról nagyon sárosként rémlő felfelére vezet. Az elején kicsit még lehet tekerni, de aztán a sár nem enged, kipörög a kerék, így aztán együtt toljuk felfelé a bringánkat Lorkával elég hosszasan.

Egészen rövid időre tudunk visszaülni, mert aztán visszafelé kell menni a szántó szélén, ahol lefelé is nehéz volt, és a sár miatt csak tolva lehet abszolválni. Felérünk az adótoronyhoz, vissza lehet pattanni a nyeregbe, és technikás kis ösvényeken kanyarogni, majd elérünk egy letörés előtti csúszós oldalazós részhez, ahol mi még csak leszállva tudunk haladni, mert annyira sáros. Innen visszatérünk az adótorony másik oldaláról a tetőre, ahol megint csak tolni kell a sár miatt, aztán ismét kis ösvénye , még egy nagyobb lejtő, ahol már nem szállok le, de a lábaimmal folyamatosan fékezek.

Balassagyarmat___merkapt_2

Innen már csak némi kanyargás az erdőben, kiérünk a temető alá, és a befutó fölötti mezőn megtesszük a jó pár kanyarunkat. Lorkát végig látom magam előtt, de a második kör elején érzem, mintha éhes lennék vagy mi a fene. Gyorsan harapok egyet a rendkívül ízletes fekete ribizlis zselémből, és még egy kör. A Trekkes Lorka végig látótávolságban van, de valahogy nem tudom utolérni, felfelé mintha közelítenék hozzá, de talán csak érzéki csalódás, aztán végigjárjuk még egyszer a körünket és örömmel észlelem, hogy száradt a pálya. Az első kör kb. 38 perc, a második talán 35 perc. Lorka mögött másodikként érek be, és nagyon örülök, mert a célkitűzés az volt, ne legyek nagyon a végén. Kár, hogy olyan sáros volt minden, mert egyébként nagyon jó kis pályát tűztek ki és sár nélkül talán mindenhol tekerhető lett volna még nekem is.


CIKKAJÁNLÓ



2018-11-13  HEGYIKERÉKPÁR

ÉLMÉNYBRINGÁZÁS AZ ŐSZI ERDŐBEN

Vasárnap kihasználtuk az évszakhoz képest meleg időt és Fehér Csabi budai edzőkörét derítettük fel közösen. [...]




KOMMENTEK











Kérlek add meg számmal az alábbi két szám összegét: egy + négy =