Facebook


  FŐOLDAL  SZAKOSZTÁLYOK  SPORTKÖZPONT  KAPCSOLAT



CSATLAKOZZ




BBU FUTÓVERSENYEK EGÉSZ ÉVBEN!



ELFUTNI POMÁZRÓL A FEHÉRVÁRI ÚTIG

ATLÉTIKA 2010-06-12

Cirkuszkocsival a sarkvidéken át, avagy a Watt és az Intersport segítségével elfutni Pomázról a Fehérvári útig 30 fokos hőségben…

Történt, hogy 2010. június 10-én egyik régi cimborámhoz vittem az autómat olajcserére. Délután 18 óra körül érkeztem és kiderült, hogy rossz olajszűrőt hoztam de már nem tudtuk pótolni, mivel minden üzlet bezárt. Már akkor gondoltam, hogy elfutok hazáig, de hamar kellett hazaérnem a családomhoz. Másnap viszont elhatároztam, hogy márpedig én befutok a XI. kerületi Nagysurány utcába. Aznap reggel rekkenő hőség kezdett kialakulni és utolsó futó edzésemet is tavaly októberben végeztem a Bécs-Budapest 21 km-es befutó szakaszával. Erre nem vagyok büszke, de ez van.

Fogtam az Intersportból vásárolt speciális McKinley Impact 28 hátizsákomat és beletettem a futás utáni szükséges dolgokat (utcai viselet, szandál, övtáska). Azért emelem ki ezt a hátizsákot, mert nagyon jól rögzíthető a csatokkal a testre úgy, hogy futás közben se lifegjen a háton. A testünkre szerelt bárminemű tartozék föl, le és oldalra mozgással lehetetlenné teszi a hosszútávon való futást. Sajnos a futócipőm az autómban maradt, ezért egy 1998-as elhasznált modellt kellett előkeresnem a kerti ruházataim közül. Úgy voltam vele, nem a civilizáción kívüli területre megyek, ha bármi adódik, fölszállok egy közlekedési járműre.

Jó rajtot vettem, fittnek éreztem magam és ki voltam éhezve a futásra. Elindulásomkor, mint utóbb kiderült, a szomszédjaim összenéztek, hogy ez biztosan meghibbant. A telefonomat a kezemben vittem végig, hogy kapcsolatot tartsak a külvilággal, és intézhessem az ügyeimet. Ezt azért tartom fontosnak, mert futás alatt nagyon jól kitisztul az ember elméje, és ragyogó gondolatok tudnak előjönni. Negyed óra alatt a kertek alatt elértem Budakalászra, majd még negyed óra kellett Békásmegyert is elértem. Ismerős volt a táv, mert kerékpárral rendszeresen erre szoktam járni. Itt már éreztem, hogy kezdek kiszáradni, vizet pedig nem vittem magammal, mondván majd megoldom valahogy. A csillaghegyi utcákon haladva egyre erőteljesebben próbáltam visszaemlékezni, hogy hol lehet nyomós kút a közelben.

ipacs_endre

Eddig 10 km-t tettem meg, 55 perce futottam és már majdnem reményt vesztettem de az utolsó utca végén megtaláltam a hűsítő vizet. Nagyon kellett már a folyadék, mert az edzetlenség mellett kiszáradni nem kellemes érzés. Vigyáztam, hogy annyit igyak amennyi még éppen belém férhet, de még ne lötyögjön a hasamban, hogy minél tovább bírjam. Azt átláttam, hogy nem tudok eljutni a végcélig újabb vízvételi lehetőség nélkül, de továbbmentem, lesz, ami lesz. Viszont azt is éreztem és tudtam, hogy szimpla vízzel nem fogom tudni pótolni a kiizzadt sóveszteségemet. Haladtam a HÉV vonala mentén: Aquincum, Kaszásdűlő... Éreztem, hogy már nem vagyok a régi és ismét kezdek kiszáradni, ami a 32 fokos hőségnek volt köszönhető. Sajnos a fejkendőm is a kocsimban maradt, amit a fejemre tehettem volna. Valamit ki kellett találnom, hogy ne adjam föl a kitűzött célt. 

Előjöttek gondolataimból az év eleji emlékek, hogy a BUSZESZ-ben (Óbudai Szeszgyár) Weinhardt Csabától kaptunk Watt fedőnevű izotóniás és energiaitalokat a februári kajak-kenus masters fizikai felmérőre. Menet közben hívtam is Csabát, de nem tudtam elérni. Befutottam a BUSZESZ sorompós portán át és meg sem álltam a marketing osztályig. Ott érdekes látványt nyújthattam, amikor csak annyit mondtam szűkszavúan, hogy „Sziasztok! Adjatok pár Wattot, hogy tovább tudjak haladni. Kifizetem.”

Elég életszerű lehettem, mert teljes futófelszerelésben, hátizsákkal a hátamon a tekintetemről olvasni lehetett a folyadékhiányt. Persze már rég föladhattam volna és mehettem volna tovább a HÉV-vel, de ez nem én lettem volna, illetve nem is szeretnék ilyen lenni még hosszú évekig. Nem is kellett sokat várnom, Csaba kolléganője szerencsémre megismert és már kaptam is az első Watt dózisokat.

Az izotóniással kezdtem és fantasztikusan jól esett, majd rányomtam az energiaital fajtából is és kezdtem magamhoz térni. Ilyen esetek mindig ráébresztik az embert arra, hogy mik a legfontosabb dolgok az életben. Nem ittam többet, nehogy lötyögjön a gyomromban, pedig iszonyúan kívántam volna még pár dobozzal. Mindenesetre még négy flakonnal megraktam a hátizsákomat (fele izotóniás, fele energiaital), nagyon megköszöntem és indultam tovább.

ipacs_endre_1

Haladtam a hévmegállók mentén, Árpád híd, Tímár utca és már majdnem a Szépvölgyinél jártam, amikor csörgött a telefonom. Jólesz doki hívott a Merkapttal közös szervezésű kajak-kenu verseny szervezési részleteinek megbeszélése céljából. Két napja beszéltük meg a pénteki találkozót, lemondani már nem akartuk, és a Duna túloldalán lévő Magyar Kajak Kenu Szövetség székházába volt megbeszélve a randi. Nem volt mit tenni, visszafordultam és átmentem az Árpád hídon és ott találkoztunk a Latorca utcai székházban. Azt éreztem, hogy a hátizsákomba betárolt Wattból föl fogok tankolni a megbeszélésen. Egy órásra sikeredett a konzultáció, sikerült még két izotóniás és egy energiaitalt lekortyolnom és siettem tovább.

Azt hittem rosszabb lesz elindulni újra, de nem volt probléma. A Lánchíd kedvező átkelési lehetőségnek tűnt, és a budai oldalon a Duna mentén viszonylag jó levegőn tud futni az ember ezért ezt az útvonalat választottam. Átérve a túloldalra 2:34 nettó futóidőnél jártam és kb 23 km-t tehettem meg. Valahogy helyre állt a víz és só háztartásom, kialakult egy egyensúlyi állapot és határozottan jó volt futni. Persze közben Wattal pótoltam a folyadékhiányt, hogy fönn tudjam tartani a belső egyensúlyomat. A Clark Ádám tértől a Gellért téren át a Móricz Zsigmond körteret keresztezve értem el a Fehérvári utat ahonnan a harmadik villamosmegálló magasságában balra letérve értem be a Nagysurány utcában lévő autószerelő műhelyhez. Egy gyors petpalackos zuhanyzást követően ruhát cseréltem és már hajtottam is tovább az autómmal a Campona felé.

ipacs_endre_2

Visszatekintve pár nap távlatából nagyon jó élmény volt ez a futó kaland és következő célom a Maglódi úti Merkapt főhadiszállás elérése, amely 26 km távolságra van tőlünk Pomázról.

„Fuss, evezz, kerékpározz el a munkahelyedre avagy építsd be a mindennapi sportot, legalább a nyár folyamán, életedbe” elnevezéssel új mozgalmat indít el a Nagy Sportágválasztó. :-)

Várjuk hasonló leírásaitokat, hogy együtt liheghessünk, vagy lehet csatlakozni egy-egy útvonalon egymáshoz. Legközelebb Matis Bálint grafikus barátommal futunk be a VGF szerkesztőségébe, de a Reitter Ferenc utcai Csada villától Ági is becsatlakozik hozzánk, amely összesen 18-19 km-es távot fog jelenteni a számunkra. Ezekről a futásokról hamarosan blogot indítunk el ahol mindenki tájékozódhat és kedvet kaphat a következő etaphoz.

Beszámoló: Ipacs Endre


CIKKAJÁNLÓ



2018-05-08  ATLÉTIKA

ZSÁMBÉKFUTÁS, AVAGY A TÉLI ALAPOZÁS JUTALMA

Még dolgozik bennem az utolsó koffeines gél, mikor ezeket a sorokat írtom, így a beszámoló talán visszaadja majd az élményeimet. Abból ugyanis kaptunk bőven a mai gyönyörű időben, a zsámbéki határban. [...]




KOMMENTEK











Kérlek add meg számmal az alábbi két szám összegét: hat + három =