Facebook


  FŐOLDAL  SZAKOSZTÁLYOK  SPORTKÖZPONT  KAPCSOLAT



CSATLAKOZZ

CSAPATTAGOK
TISZTELETBELI TAGOK
TANFOLYAMOK



MAGUNKRÓL

A Merkapt SE Hegymászó- és Túra szakosztály 2007-ben alakult egy túrázni szerető baráti társaságként, azóta a csapat mind összetételében, mind céljaiban teljes átalakuláson ment át.

Céljaink közt a terepfutóversenyektől, a hazai és külföldi sziklamászó túrákon át, a magashegyi hegymászásig minden szerepel.
Hegymászó oktatóink tagjai a Magyar Hegymászó Oktatói kollégiumnak (MHOK), és rendelkeznek a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán (TF) elvégzett OKJ-s hegymászó oktató és edző képesítéssel.
Rendszeresen szervezünk különféle hegymászó tanfolyamokat, melyeket az MHOK követelményrendszere szerint szervezünk.
Szakosztályunk tagszervezete a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetségnek (MHSSZ).



TÉLI MÁTRA XL TELJESÍTMÉNYTÚRA, MÁTRAFÜRED

HEGYMÁSZÁS 2009-01-31

Az elmúlt évben (2008) a teljesítménytúrázást a magashegyi expedíciózás egyik felkészülési módjának tekintettük, így esett meg, hogy részt vettünk a Téli Mátra túrán is. Idén Tamás úgy gondolta ismételjünk, én meg ki tudja miért rábólintottam. Harmadikként András csatlakozott volna hozzánk, de ő sajnos végül nem tudott eljönni, így ketten vágtunk neki az útnak.

Hajnali kelés és közel 2 órás utazás után érkeztünk meg Mátrafüredre, a rajt helyszínére, ahol már több száz parkoló autó jelezte, idén sem leszünk kevesen a túrán. Szinte egyszerre és egymás mellé parkoltunk le falumbéli ismerősökkel, kik többek között a Pázmándi Toporgó teljesítménytúrát is szervezik, ez van, kicsi a világ. Összecihelődtünk, beneveztünk, majd negyed nyolc körül elindultunk, ekkor a futók, és kiknek sietős volt, már javában rótták a kilométereket. Az utat eltéveszteni nem lehetett, több tucat túratárs kígyózott az ösvényeken. Akadtak, kik hajtották magukat előre, majd negyed-fél óra múlva láttuk őket viszont, fának dőlve lihegve, aztán pár perc múlva újra elszaladtak mellettünk, és ez újra és újra megismétlődött, mint ahogy a nappalok váltják az éjszakákat. 

matra_4

A rohanás nem a mi stílusunk, megtanultuk már a hegyekben erőnket beosztani, ha kell tudatosan visszafogni magunkat, hát komótosan (4-5 km/h) ballagtuk végig a 40 km-t. Még az első ellenőrző pontot sem értük el, máris kezdtük unni a sétát, hiányzott a motiváció. Útra kelni egy hőn áhított csúcs eléréséért, egy szép gerinc bejárásáért, egy kellemesen fárasztó szikla vagy jégfal megmászásáért szoktunk, nem pedig az óramutatóval való versenyezésért. Mi egy út értékét nem időben, tengerszint feletti magasságban, a mászás nehézségében határozzuk meg, hanem hogy mekkora élményt nyújtott, jó volt vagy nem volt jó. A kérdés, ha kérdés volt egyáltalán, itt eldőlt: NEM VAGYUNK FAJTÚRISTÁK. (Ha valaki nem értené ez utóbbi kifejezést, az rohanjon el a legközelebbi könyvtárba, vegye ki Benedek István klasszikusát, a Csavargás az Alpokban című regényt, ígérem nem fog csalódni.)

Megfordult a fejünkben, de büszkeségünk nem engedte, hogy visszaforduljunk és  hazamenjünk, hát jókat beszélgetve ballagtunk tovább még vagy nyolc órán keresztül. A hosszúra nyúló sétát, apró momentumok színezték és tették a túrát emlékezetessé. Végül mégis csak azt tudtuk mondani: megérte eljönni! 

matra_3

Néhány dolog mely nélkül a túra a feledés homályába merült volna:

- Mátraszentimre felé közeledve lábunk alatt a fagyott sarat, néhány centis hóra cseréltük, ami kitartott egészen Mátraházáig. Az út utolsó szakasza, hála az előttünk már elhalad több száz embernek, tükörsimára csiszolt jégpályára hasonlított. Még a gondolata is irritált bennünket, hogy a Mátrában egy szervezett túrán törjük ki kezünket, lábunkat, ellenben legnagyobb óvatosság mellett sem sikerült megúszni, hogy egy-egy piruettet bemutassunk. A cél előtti utolsó kilométereken, mikor már azt gondoltuk, megúsztuk tiszta nadrággal, megkaptuk a dagonyázásra ideális sarat is…

- Friss, hideg levegő, szélcsendes tiszta idő, kék ég és a fákra rakódott több centis zúzmara látványa szemet és lelket gyönyörködtető volt. 

matra_1

- Ellenőrzőpontokon finom és forró tea várt bennünket, ami mellé igazán jól esett egy-egy házi készítésű szendvicset befalni. Galyatetőn forró csokit kértünk, kaptunk langyos kakaót. Először háborogtam miatta, de aztán eszembe jutott, hogy a nyáron a franciáknál a cosmiqus házban búza sört kértem és diétás kólát kaptam… nem is olyan rossz az a langyos kakaó.

- Kékestetőre menet, amikor Tamással már kifogytunk a beszédtémákból, szóba elegyedtünk egy velünk egy tempóban haladó hölggyel. Hamar kiderült, hogy sikerült a 2007-es és 2008-as év teljesítménytúrázójával megismerkedni (mondja ezek után bárki is, hogy nem lehet a szénaboglyában a tűt megtalálni…). Kihasználtam az alkalmat és puhatolóztam, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki egy évben legyalogoljon 3-4 ezer km-t. A teljesítménytúrázás lélektanát, azt ugyan továbbra sem érzem át, de minden tiszteletem azé, aki a cél érdekében, képes elindulni szombat reggel egy túrán, majd egy másikon szombat este és végül levezetésképpen egy harmadikon vasárnap délelőtt. Mindezt kipiheni néhány nap alatt, és kezdi előröl, aztán az év végére összejön vagy 60-70 túra és csak azért ennyi, mert 5-10 hétvége azért a túrázás mellett a szórakozásé és a pihenésé is. El lehet azon gondolkodni, hogy melyik sport az extrémebb a teljesítménytúrázás vagy a hegymászás…

- Végül de nem utolsó sorban egy blöki, aki 6-7 kilós farönkkel a szájában föl-le rohangált a verejtékező túrázók között…

És hogy mi lesz jövőre? Téli Mátra biztosan… hogy mi ott leszünk-e? Megfogadtunk többet nem megyünk, de mintha már tavaly is mondtunk volna ilyesmit…


Norbi 

matra_2


CIKKAJÁNLÓ



2014-02-03  HEGYMÁSZÁS

TÉLI MAGASHEGYI HEGYMÁSZÓ TANFOLYAM TIROLBAN

"A kitartó hóolvasztás után szép lassan elkészültek a kajáink, de a palack már ekkor is odafagyott az asztalhoz, pedig messze volt még a hajnali minimum." [...]




KOMMENTEK











Kérlek add meg számmal az alábbi két szám összegét: egy + kettő =