Facebook


  FŐOLDAL  SZAKOSZTÁLYOK  SPORTKÖZPONT  KAPCSOLAT



CSATLAKOZZ




Sportagvalaszto_logo

underworld_logo



XX. HOSSZÚTÁVÚ TRIATLON ORSZÁGOS BAJNOKSÁG

TRIATLON 2010-08-14

Van az úgy, hogy az ember 38 éves koráig egyszerűen nem sportol. Na jó, volt ugye a tornaóra a gyűlölt Cooper teszttel, főiskolai kézilabda, majd fiatalasszonyként egy kis aerobicos bohóckodás, de nem rendszeres sport, csak úgy a magad örömére.

Aztán előbb-utóbb jön a felismerés, hogy nem mehet ez már így tovább, valami mozgás nagyon kezd hiányozni. Úszni mindig is szerettem, ezért elhatároztam, hogy átjárok úszni a monori uszodába. Ebben az időszakban kerültem be egy baráti társaságba, akik voltak olyan kedvesek és magukkal hívtak, ne egyedül rójam a hosszokat. Ez a társaság nem akármilyen edzettséggel és sportmúlttal rendelkező emberekből áll, csupa úszó, futó, versenykerékpározó talentum.
Valójában az uszoda szaunájában dőlt el, hogy megpróbálkozom a futással is, amikor a beszédtéma legtöbbször e körül forgott és én kívülállóként csak hallgattam őket, mint a sült hal. Nem lehet az annyira rossz, ha ennyien és ennyit futnak. Viszont én utálok futni! Soha nem is szerettem, a torkomban érződő kaparás, a szúró oldal, az oxigénhiány… Kinek kell ez?

Aztán kiderült, hogy csak rosszul álltam hozzá. A lányokkal kezdtem futni, ma is emlékszem a boldogságomra az első 1,5 km lefutása után. Alig több, mint 1 éves próbálkozással a hátam mögött jött a gondolat, hogy váltóban induljunk a nagyatádi versenyen. Először őrültségnek tűnt, hogy csapattag legyek, de a többiek rábeszélésére gyúrtam egy kicsit önbizalomra és a szülinapomra előrehozott ajándékként már biciklit kértem. Csaba jóvoltából mi lettünk a Merkaptos Lányok, elkezdtünk valóban edzeni a megmérettetésre.

Úszás (Finta Adienn 1,9 km - Ábrahám Kati 1,9 km)

Hajnali kelés, irány Gyékényes. Az autó hátsó ülésén fázósan húzom meg magam, még nincs bennem drukk de kezdek aggódni. Megérkezünk, a többiek bedepózzák a drótszamarakat .

A tó alig látszik, hatalmas párafelhő mindenütt. A percek száguldanak, hétkor eldördül az ágyú, az egyéni versenyzők belevetik magukat a vízbe. Csabára gondolok, nem használhatja a neoprént, pedig úgy készült. A víz forr, mint mikor a piranjákat etetik az Amazonasban. A mezőny elhúz, közben gondolkodom, hogy hogyan fogjuk megtalálni a helyes úszásirányt ebben az eszement ködben.

Hét óra húszkor elindulnak a váltósok is. A táv első felét Finta Adri vállalta, nagyon jól úszik, dinamikus gyorsúszással alig ¾ óra alatt teljesíti a táv felét. Közben én már lenn toporgok a parton, várom, hogy válthassam. Szívem a torkomban, pulzusom ezer, elkap a versenyláz, ahogyan látom a várakozó többieket. Végre megérkezik Adri, gyors chipváltás és már a vízben vagyok. Fájó, de ez az egyetlen fél perc, mikor látszik, hogy egyforma úszódresszt szereztünk be megjelenésünk tökéletesítése végett (ezt persze csak mi nők érthetjük:))

Bár hónapokig gyakoroltam a gyorsúszást (ezer hálám Luki! (Lukács István)), még mindig gyorsabban haladok mellben, ezért így úszom. A felfokozott izgalom hatására nem áll be a megszokott tempó, bepánikolok, nem kapok levegőt. Most mi lesz? Néhány perc nagymamis úszás víz felett, gondolatok a szégyenteljes feladásról. Na nem, ilyen nincs, kezdjük újra, nyugi. Végre megnyugszom, elkezdek úszni. Néha csak egy piros sapkát látok, követem, néha egy-egy felfújt nudlit is. Akkora a pára a víz felett, hogy közvetlenül előttem keresztben egy vadkacsacsalád vígan halad reggelizni, a félelem legkisebb jele nélkül. Magamban nevetgélek ezen, aztán belehúzok. Sajnálom az elvesztegetett első perceket, 45 perc után gyalogolok ki a vízből.

A drukkerek hatására (fuss, Kati - Forest helyett - fuss!) ráeszmélek, hogy ez itt egy verseny, Adri vár a biciklinél a chipre, azért igyekszem felfutni a dombon. Csere, puszi, Adri indul tekerni. Vigyázz magadra, várunk Anikóval.

1.kör 43:04

2. kör 44.48

nagyatad

Kerékpár (Finta Adrienn 75 km - Czombos Anikó 35 km - Ábrahám Kati 35 km - Finta Adrienn 35 km)

Előző napon bejártuk az első 75 km-es terepet, nagyon szép vidéken halad az út. Adri a legjobb kerékpáros közöttünk, ezért ő vállalja az első etapot. Míg tekeri a leghosszabb távot, mi bejutunk a tótól Nagyatádra és felvesszük a kerékpáros „jelmezünket”, néha már-már elhiszem, hogy tudok biciklizni, ha úgy nézek ki, mint az igazi profik.

Az idő melegszik, mi lesz itt így?! Adri beérkezés előtt telefonál Anikónak, hogy készülődjön. Hamarosan csatakosan megérkezik, segítek a váltásban, chip át a lábra, a rajtszámot (amit én konzekvensen rendszámnak mondok) leráncigálják-felráncigálják és már indul is az első 35 km-es kör. Tudom, hogy van egy bő órám még pihenni, igyekszem az árnyékban ülni, beszélgetni a többi pilisi csapat tagjával. Mindenki izgatott, Práczki Karcsi annyira koncentrál a váltásra, hogy előtte majdnem az én sisakomban és kesztyűmben indul el.

Feltöltöm magam háromnegyed liter izoval, ráiszok fél liter vizet, készülök, mint egy teve. Tibi és Zsolt többször figyelmeztettek minket a helyes frissítés fontosságára, ezt a későbbiekben igyekszem betartani. Csörög a telefon, érkezik Anikó, újra gyors váltás és már indulok is. A terep szinte tökéletesen sima, szél nincs, hőség van. Egyenletes tempót felvéve igyekszem tekerni, hú, ez elég jól megy, bizakodom el magam, mikor néha elsuhan egy országútis mellettem, ez némileg visszavesz az arcomból.

Nem sokkal előttem történik egy baleset. Tompa robbanás zaja, bicikli és zöld üvegtakaró az úton, egy versenyző véresen kászálódik ki egy autó hátuljából. Először nem is értem a látványt, később átgondolva rájövök, hogy kitolattak elé ő pedig biztosan beleszállt fejjel a kocsiba. Káromkodás és veszekedés, igyekszem magam mögött hagyni, a rendezők máris segítséget nyújtanak, remélem, hogy nem sérült komolyan a srác.

Kb. tíz kilométerenként frissítek, a fordítóknál banánt, Power-bart kapok, ügyeskedve szopogatom a sztaniolpapírból a ragacsos masszát. Ma egy hot-dog kivételével csupa édeset ettem eddig, magam is meglepődöm, hogy még bírja a gyomrom. Néha ismerős jön, átkiabál, hogy hajrá meg ilyenek, hogy van még ehhez is erejük? Végre beérek Nagyatádra, Adri már vár, hogy feltegye az i-re a pontot és letekerje az utolsó 35-t. Hiába, ő egy igazi sportnőci, van még ereje felszállni újra, büszke vagyok rá.

75 km 2:39:49

1. 35 km 0:76:39

2. 35 km 0.75:08

3. 35 km 0:78:48

nagyatad1

Futás (Czombos Anikó 21,1 km - Ábrahám Kati 21,1 km)

Na és itt van a másik vaslédi, Anikó, aki a fejébe vette, hogy ő a félmaratont egyben szeretné lefutni, mert neki úgy jó. Ha úgy, hát úgy. Adri érkezése, váltás a futás startjánál, Anikó elkezdi első 3500 méteres körét. Iszonyú melegben, egyenletesen jó 22-23 perces köröket teljesít.

Első pár köre alatt én eléggé el nem ítélhető módon már a strandon pihenek, a hidegvizes medencében találkozunk Mónival, Csaba állapota felől kapunk néhány infót. Befut Tibi is, fürdőruhás nyári Mikulásként cipeli magával szemeteszsákban a ruháit, örömmel hallom, hogy milyen jól ment neki a tekerés. Egy óra pihi után már nem bírok magammal, látni akarom Anikót, látni akarom a VERSENYT, férjem marasztalna, hogy pihenjek többet a hűvösön, de én hajthatatlan vagyok. Futómez, (újabb átváltozás, a fenébe, a szálláson maradt a futócipőm, nem baj, a túracipőm hasonlít rá, annak is van talpa meg fűzője…) aztán ki a pályához, ahol a tömegből próbálom kiszúrni az ismerős futókat.

Végre látom csapattársam, vállán vizes szivaccsal, lányai frissítik dinnyével, aztán feltűnik Néráth Andi, Dóri és Fanni Apacs a Patából, Mariska és Edit vagyis a MI5N, Halgas Pisti, András, később Csaba.

A Merkaptos sátornál Tibiék frissítenek, egy idegesítő kereplős embernek is tetszik ez a hely, többek kérésére átmegy máshová. Igazából nem érzem magam fáradtnak, de próbálok pihenni az árnyékban, fekszem és nézem a szemmagasságban duzzadó vádlikat az úton. Anikó utolsó körét figyelem, hogy mire beér, én is ott legyek a váltásnál. Izgatottan várom, hogy szegénynek véget érjenek szenvedései, nekem viszont csak most kezdődnek. Chipcsere, rövid fohász és aztán hajrá.

100 méter után hátulról egy ismerős hang:”ne kezdj ilyen gyorsan”, hát igen, újabb jó tanács Zsolttól, aki ezek után dupla sebességgel szelel el mellettem, igaz, ő „csak” 2 kört fut. A tanácsot meg is fogadom, amit annyira sikerül betartanom, hogy a kezdeti 21 perces körökről sikerül lelassulnom 26 percesre.

Sajnos már az 1. kör közben elöntött egy fáradtsághullám, amitől kicsit megijedtem, mert előtte nem így éreztem. Kicsit visszavettem addig sem túl nagy tempómból és próbáltam egyenletes lélegezve futni. Minden frissítésnél ittam, enni csak szőlőcukrot ettem és a vizes szivacsokkal hűtöttem magam. Néztem a szembe jövő fáradt arcokat, volt idő átgondolni, hogy most mi végre is csinálom ezt az egészet. Ilyen rövid futómúlttal ez a táv elég erős volt nekem, kedvenc szurkolóim, a családom arca is színtiszta aggodalmat mutatott.

Mamám, ennyire gáz, ahogy haladok?!

Végül a verseny kezdetétől számított 13 óra 02 perckor érkezünk célba, a lányok már várnak a befutónál. Rájuk kell szólnom, hogy ne fussanak túl gyorsan, mert nem bírom, de ők repülnek és így egy utolsó erőfeszítéssel együtt szakítjuk át a célszalagot. Igeeen, megvan!

Felszabadult evés- ivás után várjuk a még versenyzők befutását, ujjongva köszöntjük Zsolték csapatát és Csabát. Szép, hosszú szombatunk volt.

1.-6. kör 2:17

7.-12. kör 2: 21

Összességében 12 óra 39 perc alatt teljesítettük a távot.

Nagyon boldog vagyok, hogy részt vehettem ezen a versenyen, ilyen csapattársakkal, akik bizalmat szavaztak nekem, az újoncnak és ilyen barátokkal, akik mindenben segítettek és támogattak. Nézzétek el nekem, ha kicsit hosszú lett ez a beszámoló, de életem nagy élményéről nem tudtam kevesebbet írni.

Ha tehetném, újra elindulnék, bár Csabával ellentétben én nem hiszem, hogy sokkal jobb részeredményeket tudnék elérni. Azért persze szeretnék fejlődni, hiszen még olyan fiatal vagyok, előttem a pálya. :-)

Köszönöm fiúk, lányok és jövőre veletek ugyanitt!

nagyatad10

Beszámoló: Ábrahámné Kati


CIKKAJÁNLÓ



2014-09-06  TRIATLON

ÍGY LETTEM ÉN IS IRONMAN!

Jaj, de jó! Vége az első sulis hétnek, itt a hétvége! Megint alhatunk egy kicsit tovább... gondolta több ezer diák ezen a napon. elük ellentétben több száz sportoló gondolta úgy, hogy itt az ideje olyan korán fölkelni, amilyen korán még soha!   [...]




KOMMENTEK











Kérlek add meg számmal az alábbi két szám összegét: hat + öt =